Budapest Főváros Önkormányzata nemzetközi versenykiírás útján kiválasztott tervező vel, a SWECo Svéd-magyar konzorciummal 2002. szeptember 3-án szerződést kötött Műszaki műszaki segítségnyújtás /Technical Assistance - TA/ feladatok elvégzésre a csepeli szennyvíztisztító telep projekthez kapcsolódóan. A munkák finanszírozása az Európai Unió ISPA támogatásával valósult meg, melynek jogi, pénzügyi feltételeit az Európai Bizottság és a magyar állam között aláírt Pénzügyi Megállapodásban rögzítették.

Projekt megnevezése:	Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei fejlesztésének technikai és gazdasági előkészítő munkálatai
Projektszám:	2000/HU/16/P/PA/001
Pénzügyi Megállapodás aláírásának dátuma:	2001. március 14.
A projekt megvalósításának véghatárideje:	2005. december 31.
Pénzügyi Megállapodás módosítása (ha volt)	2001. december 13. 2003. augusztus 19.
Projekt elszámolható költségei:	2.096.200 EUR
Támogatási arányok: EU Költségvetés	75 % 25 %

A műszaki segítségnyújtás keretében a tervezőknek a következő dokumentumokat kellett előállítani:

• ISPA pályázati űrlap
• Megvalósíthatósági tanulmány rajzi mellékletekkel, pénzügyi elemzéssel, közbeszerzési tervvel
• Megvalósíthatósági tanulmány vezetői összefoglalója
• Környezeti hatástanulmány összefoglalása
• Szennyvíztisztító telep tender dokumentációja
• Mérnök /Supervision/ tender feladatkiírása

A 15 hónapos műszaki segítségnyújtás időszakában több adminisztratív és koncepcionális változáson esett keresztül a projekt, többek közt:

• A 2003. júniusi EU/EIB monitoring ülésen kapott tájékoztatást arról a Beruházó, hogy a magyar hatályos engedélyezési eljárás keretében kiadható környezetvédelmi engedély konstrukciója nem felel meg az EU-s előírásoknak. Ezért tárgyalásokat kellett folytatni az illetékes környezetvédelmi hatósággal, hogy a magyarországi hatósági engedélyezéstől eltérően a teljes projektre kiterjedő komplex környezetvédelmi engedélyt adjon ki.
• Szintén az EU döntése volt ez időben, hogy ISPA támogatás helyett a pályázatot Kohéziós Alap támogatási keretre dolgozzuk ki.
• A Főváros, mint Beruházó a pályázati dokumentum készítése idején nem rendelkezett még hosszú távú hulladékkezelési koncepcióval, ezért a TA konzulensek nem tudták saját elképzeléseiket a meglévő tervekhez igazítani. A Fővárosi Közgyűlés jóval a pályázat benyújtása után, 2004. októberében fogadta el a fővárosi hulladékgazdálkodási tervet. Mindeközben alternatív iszap-elhelyezési megoldásokról tárgyaltunk a hatóságokkal, a jelenlegi üzemeletetővel, megvalósíthatósági tanulmányok készültek el az együttégetésről, az erdészeti, mezőgazdasági hasznosításról, stb.
• Változott az ÁFA törvény.
• A 2003. novemberében megjelent törvény és annak végrehajtására vonatkozó kormány rendelet - 2003. évi LXXXIX. Törvény és 270/2003 (XII.24.) Korm. rend. - értelmében 2004. január 1-től bevezetésre került a környezetterhelési díj. Ez azt jelenti, hogy a közüzemi csatornamű üzemeltetője - a Duna, mint befogadó vízfolyás igénybevétele után - a jövőben környezetterhelési díjat fizet, amelyet a csatornadíjban számol el. A csatornadíj jelentős emelkedése miatt újra kellett számolni a lakossági terhek hosszú távú alakulását, amelyen alapul az uniós támogatási arány számítása.
• 2003. decemberében került elfogadásra az új, 2003. évi CXXXIX. számú törvény a közbeszerzésekről. Az uniós pénzekből megvalósuló projektek esetében már 2004. január 1.-től kötelező lett volna ennek alkalmazása, a végrehajtásra vonatkozó rendeletek azonban csak 2004. áprilisától kezdődően jelentek meg. Ugyanakkor a különböző szerződés típusok minta szerződései (szolgáltatás, építés, árubeszerzés) csak 2004. szeptemberben készültek el.
• A Kohéziós Alaphoz kapcsolódó - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és Budapest Főváros Önkormányzata között létrejött - Támogatási Szerződés előkészítése és véglegesítése szintén nagyon időigényes feladat volt: az ÁFA kérdések, az árfolyam kockázat, biztosítékok és egyéb szerződéses feltételek kidolgozásához szakértőt is be kellett vonni. A Támogatási Szerződés ünnepélyes aláírására 2004. december 2-án került sor.

A kérdések tisztázása, a megfelelő beruházói döntéseket és a minőségbiztosítás elvégzését követően 2004. március 31-re összeállt a Kohéziós Alap pályázati kérelem.

A Kormány 2061/2004 (III.12.) Korm. határozatával hozott döntést a projektjavaslatnak és Kohéziós Alap támogatási kérelemnek az Európai Bizottsághoz történő benyújtásáról.

Ezen határozatban foglaltaknak megfelelően a Nemzeti Fejlesztési Hivatal a magyar állam nevében – az 1/2004 (I.5.) Korm. rendelet által előírt minőségbiztosítást követően – benyújtotta a támogatási kérelmet a brüsszeli székhelyű Európai Unióhoz a Kohéziós Alap támogatás megszerzése érdekében.

A támogatási kérelem elbírálása 2004. december 17-én megtörtént és az Európai Bizottság Határozat formájában jóváhagyta a kérelmet, ennek értelmében a projekt teljes elszámolható költségeinek 65%-t az Európai Unió állja. A fennmaradó részt a Támogatási Szerződésben foglalt feltételekkel a főváros és a kormány közösen vállalja.

Projekt megnevezése	Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és a kapcsolódó létesítményei
Projektszám:	2004/HU/16/C/PE/001
Bizottsági Határozat aláírásának dátuma:	2004. december 17.
A projekt megvalósításának véghatárideje:	2010. december 31.
Határozat módosítása (ha volt):	2006. október 4.
Projekt elszámolható költségei:	428.710.000 EUR
Támogatási arányok: EU Költségvetés Önkormányzat	65 % 20 % 15 %

---