Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei

Előzmény Általános ismertetés Projekt általános bemutatása és előrehaladása
A projekt előkészítése
Projekt általános bemutatása és előrehaladása
Közbeszerzési eljárások
A projekt előzményei

Az 1974-ben született "A főváros szennyvízelvezetésének és szennyvíztisztításának programja" című dokumentáció irányozta elő először, hogy Budapesten 4 szennyvíztisztító telep létesüljön, ebből az egyik, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZTT) a Csepel sziget északi részén épüljön meg, és kezelje a gyűjtőterületéről érkező mintegy 350 000 m3/d mennyiségű egyesített szennyvizet (kommunális, ipari eredetű és csapadékvíz), mely Budapest átlagos szennyvíz-mennyiségének kb. 50 %-a.

Az utóbbi években a telep optimális elhelyezkedésének vizsgálatával, a megfelelő technológia kiválasztásával számos döntés-előkészítő és hatástanulmány terv foglalkozott. Ezek közül említünk néhányat:

Az előkészítő szakaszban nemcsak a beruházási koncepciónak, hanem kormányrendeletben meghatározott tartalmú szakmai programnak is elő kellett állnia.

A program megvalósulását a következő dokumentumok készítették elő:

A BKSZTT az ország legnagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepe lesz.

Mivel a beruházás Európai Uniós segítséggel valósul meg, EU konform eljárással történik tervezése, kivitelezése. Ez megnyilvánul abban, hogy a Kohéziós Alap által támogatott eljárás okban szokásos módon a Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság) és az Irányító Hatóság (Nemzeti Fejlesztési Hivatal) segíti, szervezi a kapcsolatot a Megrendelő (Budapest Főváros Önkormányzat a) és a támogató (Európai Unió) között és az európai elvárásoknak is megfelelő projekt menedzsment társaság (Enviroduna Kft.) irányítja a munkálatok at a beruházás teljes élettartamán keresztül.

A szolgáltató és tervező / kivitelező cégek közbeszerzési eljárással kerülnek kiválasztásra, a beruházás az európai és magyar jogszabályok, irányelvek szem előtt tartásával és betartásával valósul meg.

A projekt első szakasza a 2002. szeptemberében kezdődött el, amikor is Budapest Főváros Önkormányzata a projekt műszaki előkészítési dokumentációjának elkészítésére szerződést kötött egy nemzetközi szervezettel, a svéd tervező SWECO cég által vezetett konzorciummal. A szerződés értelmében a tervező csoport megvalósíthatósági tanulmány keretében megvizsgálta a megfelelő biológiai szennyvíztisztítási technológiákat és iszapkezelési eljárásokat, bővített, átdolgozott környezeti hatástanulmányt, pénzügyi és műszaki ütemtervet állít ott össze, s közreműködésével készült el az Európai Közösségek Bizottsága által elfogadott támogatási dokumentáció.

A beruházás nemcsak a BKSZTT tervezését és kivitelezését, hanem a kapcsolódó létesítmények kiépítését illetve bővítését, úgy mint a Duna budai oldali főgyűjtő rendszerét, a Ferencvárosi Szivattyútelepet és szennyvízátvezetést, a Kelenföldi Szivattyútelepet és szennyvízátvezetést, az Albertfalvai Szivattyútelep nyomócső kiépítését és a Cséry telepen megvalósuló komposzt telep tervezését és kivitelezését is magában foglalja.

A projekt nagyságrendjét jól jellemzi, hogy a telep majdani víztisztító képessége a jelenleg működő, korszerűsített telepek együttes teljesítményét is meghaladja. Naponta 350.000 m3 szennyvíz ártalmatlanítással több, mint háromszorosára, közel 92%-ra emeli a biológiailag tisztított szennyvizek arányát Budapesten.

A Fővárosi Közgyűlés 1999. december 16-án fogadta el a „Budapesti Központi (Csepeli) Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei” beruházás célokmányát, amely szerint a beruházó a Főpolgármesteri Hivatal, a beruházói feladatokat pedig a Közmű Ügyosztály látja el.

Az összességében mintegy 180 milliárd forintba kerülő beruházás finanszírozását az Európai Unió Kohéziós Alap támogatása, a központi költségvetés és a Fővárosi Önkormányzat együttesen biztosítja.



Előre